Maraton-i próba

Sok, sok munka, túlóra.....sport nuku (bár majd bele kell húznom, mert 8,5 hét van csak a 10 kilis versenyig).....de a betervezett szórakozás nem maradhatott el.
Főleg az első Salsa órám nem!:)

Mit nekem BKV sztrájk...így is megoldottam, hogy kocsi nélkül eljussak a tánciskolába. Egy kis gyaloglás (ami tök jólesett) és troli (még szerencse, hogy volt ilyen 10 percen belül és járt is rendesen).

Az első bemutató órán decemberben sokan voltak, de azok közül csak néhány ismerős arc volt tegnap. Viszont így is tömeg volt. Kb. 30-an lehettünk a táncteremben.:))

Jó volt hangulat, az oktatónak jó dumája volt és már első órán megtanulhattunk annyit a Salsából, hogy ezzel már nyugodtan eltáncikálhatunk egy kis kubai zenére.:)

Ami a legjobb volt benne, hogy a csípőt és a feneket istentelenül átmozgatta.:) Az első 5 perc után azt vettem észre, hogy folyamatosan feszítem a farizmomat, ami persze óra végéig enyhe izomlázat is okozott azon a tájékon.:)
Nem csodálom, hogy a csinos táncos lányoknak olyan feltünően kerek popsijuk van.:)

... a magam módján.

Délben keltem. Nehéz lesz holnaptól munka mellett, ha nem tudok visszaszokni a normális alvási ciklusba. No, nem ez volt a bekeményítés része.:) De pont emiatt lehet, hogy kemény hetem lesz.:))

Bár az egész hónapra ez a kilátás, mert kicsit zsúfolt programjaim lesznek. Munka (túlórákkal), suli (órák, félévi vizsgák, szakdoli írás), salsa órák, sport, és a szokásos hétköznapi tennivalók. Majd csak túl leszek rajta.:)
Emlékszem, amikor még csak gondolkoztam rajta, hogy belevágjak-e ebbe a képzésbe és féltem, hogy nem fog beleférni az időmbe...hát mégiscsak sikerült megoldani.:) Aztán a sporttal is így voltam...persze mindenre van kifogás...de ha már belekezd az ember és tényleg csinálni akarja, akkor megy minden magától és át tudja szervezni az életét úgy, hogy beleférjen, aminek bele kell. És így is lett. Nem is értem már, hogyan vesztegethettem el korábban az időmet éveken keresztül...

Visszatérve a bekeményítésre. Tegnap a párom mutatott egy edzés programot, amivel 6 hét alatt képes lehetek arra, hogy 100 szabályos fekvőtámaszt lenyomjak egyhuzamban. Szép kihívás.:)) Emészgettem a dolgot és rátaláltam egy másik hasonló edzés tervre, amivel pedig 200 szabályos felülés végrehajtását lehet elérni 6 hét alatt.
Ezután elhatároztam, hogy mindkettőt beépítem az edzéseimbe. Mint kiderült szükség is van rá, mert ezen a téren is gyenge vagyok, mint a harmat.:)))

Így hát ma a következőket kombináltam:

A tervezett szabadban futásra nem akaródzott kimenni, de kihagyni nem akartam, így egy intenzívebb ellipszis-futásba fogtam. Az tervezett 5-ből 3 kili lett, mert nem akartam kinyírni magam.:)
Cél volt, hogy 5 km/h-nál lassabban nem futhattam. Ez sikerült is. Állat volt.:)
Nehezítésképpen 1-1 kilós bokasúlyt és 0,5-0,5 kilós csuklósúlyt aggattam magamra.

Idő: 33'25"
Táv: 3 km
Átlag pulzus: 162 bpm
Min. pulzus: 90 bpm
Max. pulzus: 172 bpm
Átlag sebesség: 5,39 km/h
Átlag tempó: 11'08"/km

1 perccel gyorsabb voltam km-ként a korábbi ellipszis edzéseimhez képest. Persze gyorsabban is nyomtam....de bírtam.:)

Rögtön utána belefogtam a fekvőtámasz és felülés programba. Az újdonság erejével hatott.:) Most igazán éreztem, hogy van hátizmom, csak kissé puhány.:)

A felmérő tesztnél képtelen voltam egyetlen fekvőtámaszt is szabályosan csinálni, így könnyítettem a térdfekvőtámaszra. Kezdő csoport.:)
Tehát 4x2-es sorozat, 60mp-s szünetekkel, a végén ami belefér (min. 3) -> 6 sikerült.

A felmérő tesztnél sikerült 15 szabályos hasprést nyomni, így a középső csoport edzéstervével kezdhettem.
Tehát 9-9-6-6-os sorozat, 60mp-s szünetekkel, a végén ami belefér (min. 8) -> 19 sikeredett.

Hát ebből látszik, hogy van mit erősíteni. Főleg fekvőtámaszban...remélem hamarosan már nem térdelve csinálom.:)

Végezetül egy alapos nyújtás után totál felfrissültem. Majd ki csattanok a tettvágytól....csak sajna inkább aludni kellene.:))

A Malacvágta kemény volt. De igyekeztem poénra is venni (szilveszteri csákó, szerpentin) és jól teljesíteni. A beígért sereghajtást tökélyre fejlesztve utolsónak kocogtam be a célkapun.:)

A túl gyors kezdés után a plafonon volt a pulzusom. Hiába próbáltam lassítani (megállni nem akartam), szinte folyamatosan 185 bpm volt bennem. Kicsit féltem is, hogy tudom így végigcsinálni...Sorra köröztek le...a párom is 2x...de nagyot küzdöttem azért, hogy ez ne zavarjon és végig tudjam csinálni. Nem voltam formában, de szerencsére a lábam nem fájt, a légzésem is egész egyenletes volt. A hideget egyáltalán nem éreztem, talán kicsit kevesebb ruha is megtette volna. De a pulzusom felett nem tudok napirendre térni...

Az utolsó 400 méteren előzött le egy 60-70 év körüli párocska...kínos volt.:) Amikor ők beértek a célba és a kanyar miatt a hátralévő 200 méteren nem láttak mást (azaz engem), így a szpíker megtapsoltatta a közönséget, hogy véget ért a verseny. Hát igen kétségbeesetten próbáltam rákapcsolni, hogy a béna kacsa is még érkezik, csak türelem.:) Viszont amikor észrevették, hogy egy eltévedt bárányka még átszakítaná a célszalagot, nagy ovációval fogadtak. Úgy látszik csak elsőnek vagy utolsónak érdemes lenni egy versenyen, hogy nagy figyelmet kapjon az ember.:)
Több sem kellett a kis lelkemnek.:)))) Ennél jobb szilveszterem még eddig nem is volt.:)

Klassz volt, hogy a versenypóló mellett volt jó kis hagymás, törött-paprikás zsíros kenyér és jó forró tea. Hmmm, isteni volt egy ekkora erőpróba után.

Részletek:
Időjárás: 7 °C, felhős, szélcsend
Idő: 37'50"
Táv: 5 km
Mért táv: 4,88 km (a GPS-em ennyit mért)
Átlag pulzus: 184 bpm
Min. pulzus: 130 bpm
Max. pulzus: 194 bpm
Átlag sebesség: 7,74 km/h
Max. sebesség: 10,3 km/h
Legjobb tempó: 4'28"/km
Átlag tempó: 7'44"/km (a SPAR minimaraton-os 7 kili tempója)
Mért távra átlag tempó: 7'34"/km (eddigi legjobb)

Ezek után a hosszú meleg fürdő kihagyhatatlan. Sajna vmit azért a futás alatt v. után nem csináltam jól, mert egy idő után tompa fejfájás zavarta a szilveszteri szórakozást. Éjfélkor megnéztük a közeli híres cukrászda 20 perces tűzijátékát. Úri dolgunk volt, mert a hálószobában a függönyt félrehúzva, ágyból csodálhattuk a fényjátékot.

Az új évet házimozizással kezdtük...Avatar...csodás film...majd 3D-ben is feltétlen meg kell néznem.

Érdekes év volt...sok-sok változatos eseménnyel és érzéssel...az óév búcsúztatás pedig még sosem ment ilyen jól...és az új év kezdete is biztató.:)

ATigris éve az én évem lesz:
"A Tigris éve drámai fordulatokat hoz, az események váratlan hirtelenséggel követik egymást, s hatásuk gyakran igen mélyreható lesz. A Tigris évét mindig merészség és csillogás jellemzi. Egyértelműen tevékeny időszak áll előttünk. A változások, ugyanakkor a nagy lehetőségek ideje következik. Ami az egyéni sorsokat illeti, lesznek, akik képesek megragadni a pillanatot, míg másokat kellemetlenül érint majd a dolgok alakulása. A Tigris éve azonban mindannyiunk számára esélyt teremt, és jelentős fordulatot hoz azoknak, akik készen állnak, hogy a legtöbbet hozzák ki belőle. Legyünk tehát aktívak és főleg éberek, hogy egyéni tehetségünket kibontakoztatva, megragadhassuk a kínálkozó lehetőségeket. Hiszen minden gond és nehézség ellenére, az év rengeteg lehetőséget tartogat számunkra."

Remélem mindenkinek kedve szerint telt az év utolsó napja és nagy tervekkel és reményekkel kezd bele a 2010-es esztendőbe. Erőt, kitartást és boldog időket kívánok!

Hogy az év utolsó napja is sportosan teljen, íme itt egy lehetőség:

MALACVÁGTA Szilveszteri Futóverseny 2009

Én ott leszek, ha nem is vágtában.:)

GYERTEK, JÓ BULI LESZ!

Ma nyílt nap volt a Hölgyválasz Táncstúdióban. Már rég akartam vmi jó kis temperamentumos táncot tanulni. Hastánc is volt egyszer pár hónapig, de az abbamaradt. Viszont ma a bemutató órán beleszerettem a Salsába.
Az óra után vettem is rögtön egy bérletet és január 14-én lesz az első óra, aztán pedig hetente 1x. Tuti jó lesz! :)
A Rueda de Cuba stílust fogom megtanulni.

Csak a páromat nem tudtam rávenni, hogy ő is járjon órákra...férfiak...
Bár becsületére legyen mondva eljött ő is velem a bemutatóra és végignézte azt a 1,5 órát.:)))

Kár, hogy amúgy is mindig férfihiány van az ilyen táncos helyeken. Hát remélem azért majd lesz kivel táncolni.

Tiszta felüdülés lesz munka után egy jó kis tánccal kikapcsolódni. Jó kiegészítése lesz az edzésnek is. Mindent átmozgat és kilazít.

Most nem szószátyárkodom. Csak röviden.

Elhúzódó fogfájás miatt kimaradtak edzések. Ma viszont már minden a helyén volt egy jó kis futáshoz. A szilveszteri malacvágta előtt már kellett is.

Kicsit döcögött, de azért rendben ment. A pulzusom még mindig magas volt. Elég lassan kellett időnként futnom, hogy ne érjem el a 180-as bpm-et.

Adatok:
Időjárás: 4 °C, felhős, gyenge szél (most már fele annyi cuccban, mint a 0 °C-os futásnál)
Idő: 44'31"
Táv: 5,32 km
Átlag pulzus: 171 bpm
Min. pulzus: 142 bpm
Max. pulzus: 179 bpm
Átlag sebesség: 7 km/h
Max. sebesség: 14,3 km/h
Legjobb tempó: 6'01"/km
Átlag tempó: 8'22"/km

Szilveszterkor viszont azt sem bánom, ha sereghajtó leszek a malacvágtán.:)
Jó buli lesz!.:)

Mozgalmas hétvége volt, bár semmi köze nem volt a sporthoz, hacsak a karácsonyi bevásárló túrát annak nem vesszük. Biztos legyalogoltam jó pár km-t.

Már péntektől szabadnapos voltam, és szombaton (másoknak ez munkanap volt) is örültem, hogy sehová sem kell sietni, lazíthatok. Az ajándéklista is nagyjából megvolt, már "csak" a vásárlást kellett megejteni.
Sajnos azonban rosszabbul indult a nap, mint ahogy képzeltem. Reggel 9 előtt egy volt kollégám és jóbarátom hívott, hogy autóbalesetben meghalt egy kollégánk...
Kirázott a hideg...gyorsan átfutott az agyamon: család, gyerekek, barátok, rokonok, kollégák...és éppen karácsony előtt...borzasztó volt...nem is tudtam mit mondani...

Vhogy eltelt a délelőtt és utána nyakunkba vettük a várost. Első állomás egy bio-bolt/zöldséges volt, ahol sok finomságot találtunk. A legjobb pedig a bio must. Este el is fogyott egy szempillantás alatt. Hihetetlen finom volt....hmmm...

A Mammut-ba is benéztünk, mert ott volt többnyire egy helyen, amiket venni akartunk. És milyen kicsi a világ...összefutottunk Kombinát ironman kollégával.:) Már régóta ígérte, hogy beülünk vhová dumcsizni egyet, hát most a véletlen vagy a sors hozta úgy, hogy ennek a végére jártunk. Bár ez sem ment zökkenőmentesen.:) Kávézni szerettünk volna...első próba...Libri...kávé van, hely nincs...második próba egy kávézóban(!)...hely van, kávé nincs (az óriási hószakadásban pedig nem is várható, hogy érkezik szállítmány)...harmadik próba...Dokk café...hely van, kávé van...hurrá..:) Na, itt jól kibeszéltünk mindent...kis visszatekintés az elmúlt évre, sztorizgatás...klassz volt...:)

Miután mindenki ment tovább a dolgára, elővettük az ajándéklistát és bementünk a Libribe. Már szinte mindent megtaláltunk és összeszedtünk, amit terveztünk...erre az egyik eladó csajszi odajön hozzánk és halkan suttogva közli, hogy "legyenek szívesek elhagyni az eladóteret"...mi csak néztünk, mint borjú az új kapura...aztán, amikor láttuk, hogy nem minket akarnak átvizsgálni, hanem mások is megindulnak a kijárat felé...leesett a 20 filléres...
Fizetni már nem volt idő, így mindent ott kellett hagyni...amikor kimentünk az üzletből, már láttuk, hogy az egyik bejárata le van zárva, a mozgólépcsők felfelé már nem is működnek...Aztán a könyvesbolt előtt tűzszerészekbe futottunk...ekkor már tuti volt a bombariadó. Mentünk is egyenesen az autónkhoz.:)
Azért elég ügyesen csinálták az alkalmazottak, hogy nem tört ki semmiféle pánik...

Hát ennyit a vásárlásról....vki nagyon vicces kedvében volt...mint utóbb kiderült semmit sem találtak az épületben. Mi viszont a többórás havazás után, amikor a nyitott parkolóban megláttuk az autónkat a 10 centis hóréteg alatt....hát vagy 5 percig toltuk le róla a havat...de azért szép látvány volt az az óriási hó...rég volt ennyi...viszont hosszú út várt ránk Budáról Lőrincre...jól bedugult a város a hóeséstől....hókotró is csak szembe jött vagy mögöttünk.:) Ezután már ki sem mozdultunk aznap.:)

Vasárnap azért befejeztük, amit elkezdtünk. Estére még a karácsonyi vásárt is megnéztük, amíg még van. Hát sikerült a leghidegebb estét kiválasztani.:) -12 fokban vacogtuk végig a nézelődést.:) De olyan jó hangulata volt...egy kör után vettünk forró gesztenyét....aztán megláttunk finom kajákat és azokra is lecsaptunk...paprikás gombóc...kenyérlángos...tócsni...az volt a durva, hogy piszok gyorsan kellett enni, mert a frissen sült cucc is pillanatok alatt képes volt kihűlni ebben a dermesztő hidegben. A forralt bor csak azért maradt ki, mert kocsival voltunk. De majd "home made" verzióban bepótoljuk.:)
A -12 után isteni érzés volt a meleg kis otthonunkba hazatérni.:)
Ezután eldöntöttem, hogy nem teszem ki a lábam ilyen hidegben...vagyis nem megyek el futni ilyen kemény mínuszokban. Ma meg is néztem az előrejelzést szilveszterre...mert a Malacvágtán ha ilyen hideg lesz, akkor inkább kihagyom. Egyelőre úgy néz ki "melegszik" az idő.:)

Kellemes karácsonyi készülődést mindenkinek!
 

Ma is délig aludtam.:) Úgy látszik nagyon ki voltam fáradva.

Délután kimentünk a párommal futni. Gondoltam kipróbálom végre, milyen télen 0 fokban futkározni. Már elláttak jó tanácsokkal, hogyan öltözzek és hogy kerüljem el a megfázást.

Hát elsőre a következőket tettem:

• vékony hosszú futónadrág
• vastag hosszú futónadrág
• dupla zokni
• futó poló (csak rövidujjas volt, de nem is kellett több)
• vastag futó felső
• cipzáras bringás felső
• sál (leginkább a szám elé tekertem, hogy ne a csonthideg levegőt lihegjem be)
• sapka
• kesztyű

No, ebből az első két pályakör (2x400m) után a bringás felső lekerült. A sálat is kicsit lazábbra vettem, de még a szám előtt tartottam. Muszáj volt lazítani rajta, mert olyan érzésem volt, mintha kazánban lettem volna. Persze ez lehetett még amiatt is, hogy túl gyosran kedztem bele a futásba. A pulzusom rendesen az egekben is volt. Úgy tűnik, hogy az ellipszisgépen nyomott edzések csak az izomzatomat rakták rendbe, mert ki tudtam volna szaladni a világból. De sajnos a keringésem nem volt a helyén, ezért amikor már stabilan 180 bpm-el mentem, muszáj volt belesétálnom...Most egyelőre csak találgatom, hogy miért nem ment jól...

Eredmény:
Idő: 21'48"
Táv: 2,6 km
Átlagpulzus: 172 bpm => hát igen, ez brutál volt
Tempó: 8'23" bpm

Ha viszont szilveszterkor a lőrinci Malacvágtán tényleg le akarom futni az 5 km-es távot ettől sokkal hidegebb időben, akkor nagyon bele kell húznom. Addig még van 2 hétvége...ekkor mindenképpen a szabadban kellene futnom, még ha karácsony is lesz.:)
Hétközben meg az ellipszisen próbálok kicsit tempósabban menni, hogy a pulzusomat is kicsit kordában tudjam tartani.

Még annyi: A legjobb az egész végén a meleg fürdő volt...kb. 2 órát áztattam magam és relaxáltam.:) Ennyit megérdemlek! :)))
 

Már alig vártam ezt a szombatot. Hosszú volt a hét, sok munkával, sulival vizsgával. Végre alhattam egy jót...délig fel sem keltem...:)
Péntekre azért jutott még egy jó ki buli a sporttársakkal. Tegnap volt a triatlon klub évértékelője és nagyon klasszul sikerült. A visszatekintésben hihetetlen, hogy milyen eredményeket soroltak. Sok mindenre megtanít a sport. Az ilyen közösségek pedig még annál is többre. Összetartás, kitartás, önzetlenség, támogatás...

Ezek után még nagyobb lett a motivációm...el is határoztam, hogy leigazolok én is a klubba. Eddig csak amolyan "tiszteletbeli" tag voltam, mivel amióta a férjem náluk versenyez én is sokszor velük voltam a versenyeken és segítettem, ahol tudtam...egyebek mellett leginkább fotóztam, videóztam a bandát...és befogadtak.:) Versenymezt már szereztem.:)

Ma még a fotópályázatra is válogattam össze képeket. Egyelőre 60 db van, amit meg kell szűrni, mivel max. 30-al lehet pályázni. Majd jövő vasárnapig szépen lassan megcsinálom és néhány korrekciót is végzek,amit még a szabályok megengednek.

Hogy ne maradjon ki túl sok nap, ma este is mentem még 3,5-et az ellipszigépen. Ez most nagyon-nagyon laza volt. És pont így volt jó.:)

Idő: 43'33"
Táv: 3,5 km
Átlagpulzus: 144 bpm
Tempó: 12'26" bpm

Házi doga letudva, vizsga is megvolt és egész jó lett - főleg ahhoz képest, hogy csak a munkából indulva a BKV-n olvastam át másodszor az anyagot.:)

Szokás szerint 22:00 után kezdtem neki az edzésnek. Ma is igazán jól ment, semmi erőlködés.

Idő: 46'12"
Táv: 3,5 km
Átlagpulzus: 150 bpm

Visszanéztem az edzésnaplóm alapján, hogy mennyit fejlődtem ilyen rövid idő alatt.
Ez leginkább a pulzus és a tempó javulásában látszódik:

Tempó: 12'51" -> 12'51" -> 12'30" -> 12'30" -> 12'05" -> 12'04"
Átlag pulzus: 139 bpm -> 146 bpm -> 154 bpm -> 160 bpm -> 151 bpm -> 150 bpm

A testsúlyom viszont furán alakul. Azt gondoltam volna, hogy 1 hét után már vmi minimális változás érzékelhető lesz. Persze tudom, hogy ha a zsír helyett izmot szedek fel, akkor csalóka is lehet, mert optikailag karcsúbb lehetek, de testömegben "súlyosabb", mivel azonos térfogatú (hú, de szakszerű:)) izom többet nyom súlyban, mint ugyankkora mennyiségű zsír. Azt hiszem talán emiatt kicsit többet mutatott a mérleg...és valszeg az edzés előtt evett vacsora (ami nem volt túl jól időzítve) is még benne volt, meg persze a tekerés után megvedelt bő 1/2 liter víz is. Na, majd holnap újra próbálkozom.:)

Más:
A párom hívta fel a figyelmem az idei Sajtófotó Pályázat 2009-re, ahol amatőr fotósok is részt vehetnek. Az elmúlt fél évben (de már azért korábban is) készítettem néhány egész jól sikerült fotót. Most úgy döntöttem, kiválogatok párat - kb. 30-at, ami a max. beküldhető mennyiség :) - és kipróbálom magam ebben is. Jó móka lesz.:)
Na, de ezt majd akkor, ha már kialudtam magam...megyek is regenerálódni...:)

Hosszú nap volt.
Reggel megint fogászat...7 után végeztem a melóval és a párommal elmentünk egy fél órácskát billiárdozni. Jó kis lazítás volt. Baromi fáradtnak éreztem magam.

Otthon még folytattam a lazulást és volt is lelkiismeret furdalásom a suli miatt, mivel holnapra házi dogát kellene leadni és egy másik tárgyból vizsga is lesz. De majd megoldom...mint ahogy eddig is.:)

Csak 22:00-kor fogtam neki a tekerésnek az ellipszisgépen. Aztán még én is meglepődtem, hogy milyen könnyedén megy. A pulzusom is tök rendben volt, nem kellett erőlködnöm és kínlódnom, mint az elmúlt alkalmakkor. Most vhogy agyilag is nagyon ott voltam és csak úgy röpült az idő.:)

Idő: 48'20"
Táv: 4 km
Átlagpulzus: 151 bpm

Gyorsabb voltam és többet is mentem...sőt a pulzusom is egész alacsony volt. Hmm...hát igen...mentálisan is fel kell készülni majd a versenyekre, hogy hasonló pozitív érzések legyenek bennem.:)

A probléma csupán az az esti edzésekkel, hogy teljesen friss és éber lesz tőle az ember...így nehéz elaludni és sajna emiatt reggel fáradtabb is leszek...kár, hogy a felkelést nem tehetem későbbre...

IM-es kollégától ellesett klassz kis tool-lal kiegészítettem a blogot, ami visszaszámlál a 2010-es 25. SPAR maratonig.:)

Így minden nap a szemem előtt fog lebegni a cél és hogy mennyi időm van még a felkészülésre. Hmmm...9 1/2 hónap...remélem elég lesz...

Addig a következő versenyeket terveztem be:

• Szilverszteri Malacvágta (2009.12.31., 5 km)
• Imre-Lőrinc Futóverseny (2010.03.??, 10 km)
• 25. Vivicittá Városvédő futás (2010.04.18., 12 km vagy 6,5 km) - attól függ, hogy regenerálódok a 10 kili után :)
• Keszthelyi Kilóméterek (2010.05.30., 21,5 km)
• 7. Hortobágy Félmaraton (2010.07.10, 21,5 km)
• 25. Nike Budapest Félmaraton (2010.09.05, 21,5 km) - ez még ?-es

Aztán a nagy esemény:

• 25. SPAR Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál (2010.09.26, 42,2 km)

És a levezetés 2010-re:

• 15. Őszi Női Futógála (2010.10.17, 10 km vagy 3,1 km) - attól függ, hogy élek-e még az első maratonom után :)

Persze minden hozzáértő konstruktív véleményét és tanácsát szívesen fogadom a fenti terveimmel kapcsolatban.:)

Ha ezt mind megcsinálom ebben az évben különösebb sérülés nélkül, akkor nagyon büszke leszek magamra!

Hétvége...végre nem kell 6-kor kelni...nem is keltem.:)
Úgy 9-10 felé összeszedtem magam...irány a szelektív szemétgyűjtő...onnan a piac (sok finomságot vettem :)) Hát itt annyira felpakoltam magam, hogy kénytelen voltam hazavinni a cuccokat és csak második körben mentem boltba megvenni, amit ott akartam.
Ezután ebéd és lazításképpen olvasgattam, jól bele is aludtam...már nagyon rámfért ez pihenés. Délután mosás, teregetés...hurrá, vége a házimunkának is...

Este pedig a most már kihagyhatatlan edzés következett. Ki akartam próbálni milyen a párom országúti bringája görgőn. Az ő beállításával csak kinyírtam volna a lábamat, így inkább könnyítettem. 1-es fokozatra.:) Azt hiszem ezt nevezik pörgetésnek. Egész jó volt, bár nem volt túl kényelmes az ülés. Viszont a könyöklő tényleg baromi jó találmány (annak ellenére, hogy ez sem rám volt beállítva). Mivel nekem a csuklóm szokott időnként fájni bringán a támaszkodás miatt, ez a könyöklő teljesen tehermentesítette és ebben a pózban tök sokáig ki lehet bírni...a hátamat sem terhelte annyira. A férjem mondta is, hogy "milyen jól áll nekem ez a tritalonos póz." :)) Hát majd még meggondolom a dolgot.:)

Hát ennek a cirka 10 perces tekerésnek a paraméterei:
Idő: 10'15"
Táv: 4,5 km
Min. pulzus: 113 bpm
Max. puzus: 171 bpm
Átlag pulzus: 153 bpm
Átlagsebesség: 26,4 km/h
Max. sebesség: 31,1 km/h

Idő: 20 perc
Táv: 1,6 km
Átlagpulzus: 160 bpm

Hát nem indult jól a nap...
Reggel fogászat, mert még mindig fájt a fogam. Vizsgálat...óriási fájdalom...tanácstalanság...röntgen...még nagyobb tanácstalanság...a fájdalom lokalizálása...gyökérkezelés...végre nem fáj...hurrá.
Persze ez csak dél körül derült ki, amikor az érzéstelenítő miatt lezsibbadt fél arcomat végre újra érezni kezdtem. Már éhes is voltam, mint állat...ebéd után már tök jól voltam, így nem kellett stornózni az esti kocogást sem.

De ettől függetlenül baromi szarul ment...:) Szufláva, erővel bírtam, de vhogy nem voltam ráhangolva. Ezt is végigkínlódtam, mint a reggeli fogászatot, de nem testi fájdalommal járt, hanem az agyamat kellett kicsit megerőszakolni, hogy végigcsináljam. Ellipszisgépen nem olyan könnyű, mint rendesen futni.

Ma kicsit hosszabb volt és magasabb pulzussal a felétől:

Idő: 45 perc
Táv: 3,6 km
Átlagpulzus: 154 bpm

1.7 kilinél már holtpont, 3 km-nél pedig 170 feletti pulzus...már annyira nem volt motiváció, hogy majdnem abbahagytam. Az utolsó 1 percben nyomtam egy sprintet...a végén majdnem leestem a gépről.:)
Na, de túléltem, akármennyire is szenvedtem agyban.:)

Ma este Üvegtigris és "Sanyi a király" próbált segíteni a tekerésben...nem sok eredménnyel.:)

Hétvégén ha tűrhető idő lesz, lehet, hogy inkább kint futok...az talán nem lesz annyira unalmas...az jobban ki szokott kapcsolni és nem ilyen szenvedés, mint a szobában csinálni.

Suli után (ami 8-ig tartott...) inkább kihagytuk a mozit. Egyrészt, mert mostanában nincs semmi nézhető film, amiért ennyi pénzt érdemes lenne kiadni. Másrészt, egész délután-este fájt a fogam és nem bírtam volna egy helyben ülni tovább.
Egyébként legutóbb a "Csúf igazság" című filmet láttuk a párommal, ami igen szórakoztató és vicces volt, lazításnak pont megfelelt.

Hát akkor a mai napra szinte másolhatnám a tegnapi adatokat, csak a pulzusban volt aprócska eltérés:

Idő: 45 perc
Táv: 3,5 kili
Átlagpulzus: 146 bpm.
 

A felénél már elég fáradtnak éreztem magam, de nem adtam fel...a végén már gyorsítottam, hogy végre túl legyek rajta. Hát ez így nem volt annyira örömteli, de végülis végigcsináltam és most tök jó érzés. Minden porickámban (főleg a láb-, fenék-, hasizamiamban) érzem, hogy jól át lett mozgatva. A nyújtás is lazán ment...lassan már a spárga is menni fog.:)

Ma este Fábry Sándor társaságában próbáltam elvonni a figyelmemet az edzésről, de vhogy már ő sem a régi...kikapcsolódásnak a szabadtéri futás sokkal jobb lett volna, de ebben az időben és ilyen későn szerintem nem fogom kipróbálni. Bár egyszer friss, ropogós hóban szívesen kocognék egy órácskát.:)

Remélem lesz idén végre fehér karácsony...

Hát ma este egész jól ment. Sikerült 45 perc ellipszist menni, 3,5 kili, 139-es átlag bpm.
A tempó nem tudom mennyire jó, mert ugye ez nem olyan, mint a futás, itt nem lehet úgy menni. Egy jó kis nyújtás a végére...most először sikerült teljesen ráhasalnom a lábaimra, annyira kinyújtottam magam.:)

Azért House MD sokat segített, hogy ne legyen uncsi a "tekerés".

Elégedett vagyok....jó éjszakát nekem és minden éjszakai bagolynak.;)

Hogyan tovább...

Ez úgy vettem észre visszatérő téma így a szezon után triatlonos-vasember berkekben.:)
Azt hiszem itt az ideje, hogy a hosszú kihagyás (köszönhető a lustaságnak, a sok munkának, az időjárásnak, motivációvesztésnek, a térdem túlterhelésének és amióta a nappalok rövidebbek, korábban sötétedik, vacak időjárás van, vhogy ez elvette a kedvemet - és még sorolhatnám a rossz kifogásokat) után én is belecsapjak megint a lecsóba...

A leállásnak megint vannak jelei, aminek az orvoslása nem várhat annyit, mint ahogy azt tettem évekkel ezelőtt. Amit szimplán sportolással leadtam 2-3 kilót, az most sajnos a leállás és a hasonló (vagy még rosszabb) étkezési mennyiség és minőség miatt visszakúszott. A derékfájás is visszatért. És szakszerűen kifejezve a jobb lapockámnál lévő rombuszizom (musculus rhomboideus) és a csuklyásizom (musculus trapesius) is megint be szokott állni, illetve feszülni....ami számítógép előtt ülve napi 8-9 órában nem is csoda...
Eddig csak napi szinten csináltam 10-15 perces nyújtásokat hátra, lábra és karra....valszeg csak emiatt nem durvult el jobban a dolog.

Na, szóval ez a helyzet...amin sürgősen változtatni kell...és nem szabad megint ebbe a hibába esnem, hogy hanyagolom a mozgást. Csak kitartással és rendszerességgel lesz ebből maratonfutás!

Leginkább a motivációt kellene igazán jól megtalálnom, hogy legyen miért csinálni. Ezen gondolkodtam mostanában...aztán rájöttem, hogy nem kell túlbonyolítani a dolgot...

Szimplán csak jól akarom érezni magam a bőrömben...és ehhez KELL a mozgás!

Azért, hogy
1. egészséges maradjak (ergó normális testsúly, semmi betegség)
2. ne fájjon semmim (hát, derék)
3. friss legyek és jó kedvű

Ez úgy érzem elég lesz motivációnak....aztán, ha ez már újra kialakult, akkor jöhetnek a teljesítményhez kapcsolódó célok....mint pl. a maraton.
Mivel erre is hamarosan komolyan el kell kezdeni a felkészülést, nincs sok időm, hogy a fenti 3 pontot teljesítsem és meglegyen az alap a nagyobb tervekhez.

Első lépés: karácsonyig ezt a 3 pontot teljesíteni (kb. 3 hét)
                 Hogyan: minden nap nyújtás, heti 3-4 óra mozgás

Hát akkor indul a mandula....

Most az egyszer nekem fognak szurkolni és rólam készül majd befutó videó, illetve célfotó.:)

Bár csak a 3,1-re vállalkozom, de igyekszem ott is minél jobb tempót kihozni magamból. De azért nem csinálok harakirit.:)

Remélem nem fog szakadni az eső, mint a Budapest Futófesztiválon, ahova elkísértem múlt hétvégén a páromat. Viszont most már jól fel kell öltözködni, mert nem hiszem, hogy 5-8 °C-nál melegebb lesz akkor reggel (ma is reggel 7-kor 3 °C volt nálunk és már a télikabát, sál, kesztyű előkerült...).

Szívesen elmennék még a hétvégén Visegrádra is kicsit kirándulni, fotózgatni, mert ilyenkor ősszel nagyon szép színes az erdő...remélem sikerül időt szakítani erre a sok egyéb teendő mellett...és persze akkor éppen ne essen az eső.:)

Már tartozom ezzel a bejegyzéssel, ha megígértem az edzésnaplómban. Persze ettől függetlenül is megírnám életem első futóversenyének történetét.:)
Vigyázat! Elég sokat rizsáztam...szóval hosszú lett.:)))

Kicsit féltem, hogy mi lesz majd ebből a 7 km-ből, mert sajnos előtte kb. 3 hétig egyetlen métert sem futottam, kivéve a busz után. Így csak fejben próbáltam készülni és nyugtatgatni magamat, hogy minden rendben lesz. De ehhez képest másnap reggel igen sűrűn jártam a 00-ás helyre.:)

Előző este összekészítettem mindent. Meleg cuccokat is a korai kelésre való tekintettel. Hát kellett is a tundrabugyi a hajnali 7 órai 5 °C mellé. Azt hittem rosszul látok, amikor megnéztem a hőmérőt...

8 órára próbáltunk a helyszínre érni, hogy még legyen parkolóhely. Hát fél 9-re sikerült is kisebb trükközéssel, ugyanis az 56-osok terén a versenyközpont meletti parkolóba nem engedtek be senkit. Na, ez fasza szervezés...akkor hol rakjuk le a kocsit? és a másik több száz autóval érkező futó? Szerencsére a ligeten keresztül egy kis kerülővel be lehetett slisszolni.

A klubtagok keresésére indultunk és Kombinát kollégának átadtuk a beígért vitaminkoktélt a torokfájására. Aztán elkezdett szépen sütni a nap, így kb. másodjára már volt bátorságom levedleni az összes vastag cumót magamról és nagy bátran póló-rövidnaciban szaladtunk a starthoz a párommal. Neki előbb lötték fel az indító rakétát a maratoni távhoz. Gyorsan elláttam jó tanácsokkal, ő pedig beleveszett a hatalmas tömegbe. Szédületes volt ennyi embert együtt látni, aki fontosnak tartja a mozgást és az egészségét. De az volt a legdurvább, amikor elindult a mezőny és percenként sorolták, hogy eddig hányan mentek át a start kapun...annyira sokan voltak, hogy már 1000 ember elment, de a vége még mindig ott araszolt a kapu mögött.:)))

Nekem itt volt még 15 percem a minimarci indításához, így megpróbáltam feléleszteni a GPS-t és kis futkosással bemelegíteni. Amikor nekikezdtem kicsit megijedtem, te jó ég, hogy fogom én ezt bírni?! Nem éreztem túl fittnek magam...Aztán a GPS-el való bénázásom elterelte a figyelmem, de sajnos kicsit fel is húzott, mert az istennek nem akarta megtalálni magát...de sebaj, időt azért még tud mérni...bár ehhez olcsóbb kütyü is elég lett volna...:)

Kezdték összetrombitálni a 7-eseket...én magamat ismerve beálltam a hátsó szektorba a (iker)baba- és SPAR bevásárlókocsis versenyzők közé. Megjegyzem, később még ezek is elhúztak mellőlem, mint a nyíl...szégyen-gyalázat.:) Mondjuk nem szívesen lettem volna a gyerkőcök helyében...ha elképzelem, hogy a kocsiból nézve mit láthattak...csomó lihegő néni, bácsi, vagy csak színes csíkokat, ahogy elhúznak vki mellett...mindenesetre hallottam később olyant, hogy a gyerek nem akart többet ilyent csinálni.:)

START. Szép lassan áthömpölyögtünk a start kapun. Búcsúzóul belebokszoltam a fejünk felett lógó SPAR gömbbe. Aztán jól elfelejtettem az órámat időben elindítani.:) Vagyis megnyomtam, csak rossz gombot.:) A Hősök terén vettem észre...szóval még időben.

Az Oktogonig a többiekhez képest kissé gyatrán ment a dolog (bár a pulzusom már itt simán elérte a 170-et, a légzésemen éreztem is ezt) így (hiúságból) többször hátranéztem, hogy nehogy már én legyek az utolsó. De mindig megnyugodtam, mert még azért voltak bőven mögöttem is.:)

Amikor kb. az Oktogon felé félúton megláttam, hogy a mezőny eleje már visszafelé jön, hát jól ledöbbentem. Eszméletlen mekkora energia kell ahhoz a teljesítményhez. Sorba jöttek szembe az ismerős arcok a klubból...a legdurvább egy 15 éves srác volt, aki nagyon tartotta az iramot az élmezőnnyel.

Az út mentén bóklászott néhány gyalogos, illetve túrista és tök jól esett a 60 éves nénik szurkolása, akik egyszál magukban is lelkesen tapsoltak és bíztattak mindenkit.

Az első 3 kili elég nyögve-nyelősen ment...főleg, hogy azt sem tudtam, hol tartok a távban...de aztán, amikor a múzeum mellett megláttam a 3 km-es táblát kezdtem felszívni magam és éreztem, hogy jön meg ez erőm a futáshoz...már majdnem megvan a fele! :)
Itt már kezdtem érezni, hogy szomjas vagyok...irigyeltem azokat, akik vittek magukkal vizet.:) Reméltem, hogy a frissítő már nincs messze...de sajna csak kb. 5 km-nél volt. De nem volt vészes. Fájni nem fájt semmi, szóval tovább kocogtam. Körülöttem futott 1-2 ducibb srác, de nagyon kitartóak voltak. Az egyiknek még arra is volt energiája, hogy a lankadókat vagy belegyaloglókat buzdítsa és megdumálja, hogy nem szabad megállni.

Mielőtt elértem volna a frissítőhöz, összefutottam Kis Gyuszival (BEAC Polythlon vezető edző), aki a 7 kilijét már rég letudta és edzésképpen még ott futkározott a ligetben. Tök jó fej volt (mint mindig), egyből bíztatott, hogy csak így tovább.:) Megtáltosodtam.:)))
A frissítő kanyarban gyorsan 2 pohár vizet magamba nyomtam...gyakorlatilag egész táv alatt csak ezen a részen lassítottam le annyira, hogy ne magamra borítsam a vizet, hanem a számba. Szóval büszkén jelentem, hogy ezen kívül egyszer sem gyalogoltam bele és nem is áltam meg...csak a célban.:)

A víz után egyszercsak mint a szélvész egy kisebb tömeg jelent meg mögöttem. Kb. tizenéves korosztály, akik a maratonka (3,5 km) távján indultak. Egyszerűen veszélyesek voltak.:) Olyan sebességgel futottak, hogy megijedtem tőlük.:) Próbáltam is helyezkedni, hogy az én csigatempómhoz képest nehogy vmelyik elüssön...A céltól úgy 5-600 m-re annyira bekavartak nekem ezzel az őrült futkosásukkal, hogy önkéntelenül is gyorsítottam a tempómon, amit azon vettem észre, hogy a pulzusom felkúszott szépen 183-188-ra. Na, kicsit magamra is hoztam a frászt, hogy te hülye, még a végén kicsinálod magad...

A végére igyekeztem kicsit rendezni a pulzust és ekkor már kezdtem érezni a térdemnél is a szokásos húzódást...de már nem sok volt hátra. Néztem az órát...50 perc körül jártam...a terv 1 óra volt...te jó ég, ebből még egész jó dolog sülhet ki.:) Hát mentem tovább...ráfordultam az utolsó 100 méterre...baromi sokan lettek hirtelen körülöttem a 3,5 kilis futásról...végül szépen felemelt kézzel és boldogan szakítottam át életemben először a képzeletbeli célszalagot.:))) Eredmény: 53'47"

Nagyon büszke voltam magamra. Utána rögtön körbetelefonáltam mindenkit, hogy elújságoljam a hírt.:))) Még a párommal is próbálkoztam, de nem vette fel...biztos maraton közben nem erre koncentrált.:))) Szóval a 7 km-es versenytávon 666 (elég ördögi :)) női indulóból sikerült nem utolsónak beérni, így 630. idővel kocogtam át a célvonalon. Abszolútban pedig az 1439 indulóból az 1387. lettem. (Ha jövőre hasonlóan végzek a maratoni távon, akkor elégedetten fogok egy piruettet és egy mérleget nyomni a célbaéréskor) A magasabb pulzusnak is meglett az eredménye,mert a tempóm jócskán 8 perc alá (7'41") kúszott most először.

Fogtam a befutó csomagomat és gyorsan bekortyoltam pár pohár vizet is. A kiállító cégeknél lejmoltam az ingyen kajákból. Még Norbi Update palacsintát, péksütit és szendvicset is ettem...pedig magamtól sosem próbáltam volna, de akkor életmentő volt bármilyen kaja.:))) És egész jó is volt.:)

Ezután pedig a klubtagok maratoni befutásait videóztam önkéntes alapon...és vártam a páromat, hogy mikor jön már...jó sokáig kellett várnom.:) A nap annyira sütött, hogy ez idő alatt még meg is pirított kicsit, így egész jó szinem lett októberben.:) Mikor ő is végre beért, jól kifeküdtünk a ligetben a füvön. Egy óra múlva már kicsit fázni kezdtünk és elindultuk haza.

Totál ki voltunk tikkadva mindketten. Én valszeg a napon való várakozástól jobban, mint a futástól.:) Zuhany...irány a pihe-puha ágy...én is, ő is lázasnak éreztük magunkat. Nekem csak a nap miatt volt ilyen érzésem és a számat is kifújta a szél...neki viszont tényleg volt hőemelkedése! Gyorsan beletukmáltam 1 liter folyadékot és 1 óra múlva már tök jól volt.:)

Az alvás viszont nagyon vacakul ment. Hullák voltunk, de alig bírtunk normálisan aludni. Mindketten rémeket álmodtunk.:) Én vhol kint egy erdőszélen szedegettem össze cuccokat, amiket korábban vmiért ott hagytunk...telefontöltő, varrógép :), takaró, stb. Aztán besötétedett és a dombtetőn oroszlánfejű kutyák jelentek meg, amik embert esznek...ott volt egy autó is, de mi vmiért gyalog rohantunk a falu felé...folyton az járt az eszembe, hogy pont erre figyelmeztettek és mégis itt rohanunk előlük...aztán felébredtem...brrrrrr....no, ezt fejtse meg vki.:)))))

Ui.: Az azért böki a csőrömet, hogy egyetlen fotó sem készült a befutómról...elvesztem a maratonkások tömegében :)

A mai nap baklövése.:)

A SPAR maratonra a 3,5 km-es nevezésemet a férjem adta le, mert neki jobban útba esett a BSI. Csakhogy utólag kiderült, hogy mindent kitöltöttem, csak a versenytávot nem.:)
A férjem keresett is telefonon, de éppen ebédeltem és a mobilomat az íróasztalomon hagytam...így neki kellett eldöntenie, hogy melyik számban is induljak.
Neki úgy rémlett, hogy én a 7 km-en vacilálltam, így erre a távra adta le a nevezést...vagyis a maratonka (3,5 km) helyett indulhatok a minimaraton (7 km) távon.:)))

Kicsit megijedtem, de már nincs mit tenni.:) Valszeg a sors akarta így...hát kipróbálom magam majd ezen a távon.

Egyébként ebéd közben volt egy olyan érzésem: "..kár, hogy nincs nálam a telefonom, mert lehet, hogy a nevezés miatt majd keresni fognak..."   :DD

Hja, tegnap este a hasizomerősítés elmaradt, mert amint hazaértünk suliból, kajáltam és úgy 9 tájt bezuhantam az ágyba. A korán keléstől kicsit kifáradtam...de most már legalább jól kipihentem magam és lesz energiám egy kis erősítésre...talán még futni is megyek...mert ugye nem ártana, ha már 2 hét múlva le kell futni 7 kilit.:)
 

Mostanában, vhogy nem tudom jól beosztani az időmet...és amúgy is egyre több a tennivaló. Főleg ha az ember csinál magának.:)

Munka mellett járok esti suliba is, ami épp a héten indul be. Minden héten hétfőn és szerdán 4-től 8-ig. Kemény lesz, mert ezt az időkimaradást még a munkában is be kell pótólni a többi napon. De vhogy tavaly is túléltem.:)

Csak az a kérdés, hogy sikerül-e majd úgy szervezni a dolgaimat, hogy jusson idő a sportra is....nem úgy, mint az elmúlt hetekben...
Lehet, hogy hamarosan (mondjuk ma este :) ) egy alaposan átgondolt akciótervvel kell előállnom az ügy érdekében.

Egyébként meg a hétvégére azért beiktattam egy kis teniszezést a kollégákkal és vendégjátékosnak elvittem a férjemet. Kellemes, bénázós, igazán kezdő, sokat futkosós teniszezés volt. De legalább kicsit lefáradtunk a 1,5 óra alatt.:)

Mára azért még megpróbálok belepréselni az estébe egy jó kis hasizomerősítő gyakorlatot. Kicsit utána olvastam és lehet, hogy nekem azért fáj néha a derekam a keresztcsontomnál, mert nem elég erős a hasizmom, hogy a medencémet rendesen megtámogassa, így jobban előre dől, mint kellene és emiatt nyomódhatnak idegek vagy vmi hasonló...Hát majd idővel kiderül...a nyújtás mindenesetre már eddig is jótékony hatással volt minden fájó területre...most már csak a derekam maradt...

Múlt héten megérkezett a férjem részére egy levél a BSI-től (nevezett a SPAR maratonra), amiben volt egy meglepi ingyenes nevezési lehetőség a SPAR minimaratonra (7 km) vagy a maratonkára (3,5 km). Kaptam is az alkalmon és a maratonkára ki is töltöttem a nevezési lapot. Azt a 3,5 kilit csak le tudom futni, még akár kicsit gyorsabban is, mint ahogy az edzéseken szoktam.:) Kíváncsi leszek. Ez lenne az első versenyem. Remélem az ingyenes nevezéshez is jár a póló, Spar ajándék és a befutó csomag.:)

Még két hét...:)
Addig még újra formába kell hoznom magam...

Hát az elmúlt 1 hét sajna nem a sportról szólt. Kicsit több időt vett el a munka a hétköznapokból és az egyik szoba átrendezése is beletelt pár estébe.

De megérte...lecseréltük az írósztalunkat egy pratikusabb, nagyobb darabra. Ezt is vadásztuk egy darabig, mert megvolt a max. méret, ami elfér a neki megálmodott helyen. Aztán sikerült egy olyan kombinációt összeállítani, ami centire passzolt is. Rendelni kellett, de meglepő módon 3 napot vártunk csak és mehettünk érte. Az is parádés volt, ahogy azt az óriási asztallapot felpakoltuk az autóra este 9-kor.:) Otthon derült ki a csomagolásról, hogy a cucc egyenesen Lengyelországból jött Fedex-el.:)) Nem is értem, hogy éri ez meg nekik, amikor a bútor maga sem került sokba...A lényeg, hogy 3 esténkbe telt, mire mindent megcsináltunk: lepakolni a régi asztalt, összeszerelni az újat, átrendezni a szobát, elpakolni a cuccokat, takarítani. Most viszont teljesen más hangulatú a szoba és tágasabb is.

Ezután már eljött az ideje, hogy a legutóbbi 10 kili legyűrése után megint felvegyem a futócsukám. Egy kis esti futás volt, elég erős szélben. Még szerencse, hogy vittem hosszú felsőt is, bár 20 fokot mutatott a hőmérő.

Beállítottam az órámat auto split-re 400m-ként, hogy a salakpályán ne kelljen nyomogatni a gombot minden körben. Hát akkor derült ki, hogy nem is 400m-es a pálya.:) Így az eddigi óra nélküli méréseim nem voltak igazán pontosak. Majd következő alkalommal lemérem és azt állítom be az órába.

Mai teljesítmény:
Táv: 4,4 km
Idő: 35'57"
Max. sebesség: 12,3 km/h
Átlagsebesség: 7,2 km/h
Legjobb tempó: 5'11" /km
Átlagtempó: 8'07" /km
Min. pulzus: 91 bpm
Max. pulzus: 171 bpm
Átlagpulzus: 155 bpm

Megint a Salomon Trail cipővel futottam és megint elkezdett kicsit fájdoglni a bal térdemnél már 3 km után (ezért 2x is nyújtottam menet közben, amijót tett). Lehet, hogy legközelebb az Asic Gel-t használom,mert a múltkori 10 kilis aszfalt+terep futásnál sokkal jobban bírták az izületeim. Valószínűleg annak jobb a csillapítása. Na, majd hamarosan kiderül...

Hja, szokásos nyújtás a végén...már úgy hajladozom, mint kiskoromban, amikor balettra jártam. A spárgát még nem próbáltam, de lehet hogy hamarosan az is megint menni fog.:)
Jó dolog a hajlékonyság...:))

A tegnap esti és reggelig tartó eső szerencsére nem tartott ma egész nap, így hirtelen felindulásból kiszaladtam a halmi erdőbe. Vittem magammal kulacsot (0,5 liter magnézium+B6 pezsitablettás víz) egy övön, hogy legyen nálam biztos, ami biztos.

Szép idő volt és a Bókay kertből áthalatszott a Szeptember Fesztiválon zenélő Zanzibár. Kicsit torzítva, de azért még éppen élvezhetően.:)

Az első 2,625 km-nél eszembe jutott, hogy ez éppen az atádi Ironman verseny egy köre a 16-ból. Hát kicsit elszörnyedtem, amikor belegondoltam, hogy annyira sok a marathon táv...de nagyon azért nem estem kétségbe.:) Ekkor megengedtem magamnak pár másodpercnyi szünetet egy kis folyadék utánpótlásra.
Aztán 5,4 kilinél éppen kiértem egy tisztásra, ahol bográcsoztak és fociztak. Ez jó alkalom volt egy kis pihenőre, ivásra és egy jó alapos nyújtásra. Kb. 5-8 percet vett igénybe, s ez idő alatt azon gondolkodtam, hogy most innen séta vagy futás legyen hazáig ? Kb. 4 km-re saccoltam a hazautat...osztottam-szoroztam...legyek bátor és vállaljak be 10 km-t ? Bátor voltam.:))) Nem éreztem fáradtságot, így gondoltam ameddig bírom, megyek.
Onnantól úgy ment a maradék "pár" kili, mintha akkor kezdtem volna.:) A nyújtás olyan hatással volt az izmaimra és a közérzetemre, mintha tényleg akkor kezdtem volna bele s ráadásul 1-2 km-en keresztül tök jó bizsergést éreztem az izmaimban.:))
A 7 km-t pontosan 1 óra alatt abszolváltam. A pihenőidők nincsenek ebbe beleszámolva, de nekem így is nagyon megfelel.:) Azért 9 km-nél még nyújtottam úgy 10 mp-t. A célegyenesben a háztömb előtt még kellett egy 150 m oda-visszát futni, hogy böcsületesen meglegyen az a 10 kili. ÉS vége, megcsináltam!!!! :DDD

Azóta már jó pár óra eltelt...se fáradtság, se fájdalom és remélem ahogy eddig sem, most sem lesz izomláz. Vicces...1 nap alatt behoztam a heti lemaradásomat.:) Esetleg még holnap hozzáteszek egy keveset...

Az új óra pedig nagyon király a GPS-el. Igen megkönnyíti az ember dolgát, ha csak úgy össze-vissza futkározik az erdőben az ösvényeken.:) Ha nagyon béna lennék tájékozódásban, akkor haza is navigálna, de erre szerencsére nincs szükségem.:) Egyelőre...:)

Ugyanez számokban:
Táv: 10 km
Idő: 1ó 24'30"
Max. sebesség: 16,7 km/h ---> ez az egyik meredek lejtő miatt lehet :)
Átlagsebesség: 7,0 km/h
Legjobb tempó: 4'32" / km ---> ez szintén :)
Átlagtempó: 8'26" / km
Min. pulzus: 108 bpm
Max. pulzus: 177 bpm
Átlagpulzus: 163 bpm
Szintek: 658 m ---> terpnek terep volt, de nem éreztem ennyinek (ha hihetek az órának)

A nyári edzőtábor óta ma először futkároztam aszfalton és újra elővettem ehhez az Asic Gel-es futócsukát is. Hja, és beszereztem én is magamnak (valszeg az utolsó leértékelt példányt az egyik Hervisből) egy GPS-es Timex futóórát. Most már bármerre elszaladgálhatok és mindig tudom mennyit futottam. Sőt a sebességemet és egyéb más okosságokat is.:)

Nos, a mai futásnál is még éreztem a térdeimet, de szerencsére csak 3 km után. Bár akkor már kissé a csípőm mellett és az achillesemnél is volt vmi, így 3,4 km-nél inkább sétára váltottam, hogy ne legyen belőle baj. Pedig már majdnem hazaértem...futva...:)

Vizet most nem is vittem magammal, hogy ne zavarjon futás közben a kulacs. De igazából nem is kellett, mert meg sem izzadtam annyira, hogy innom kelljen.

Egy alapos nyújtás után viszont mintha minden a helyére került volna...a térdemen és a többi helyen sem éreztem már semmi bibit.

Tehát a mai teljesítményem:
Táv: 3,4 km
Idő: 27'39"
Max. sebesség: 9,9 km/h
Átlagsebesség: 7,2 km/h ---> ez eddigi leggyorsabb átlag :)))
Legjobb tempó: 5'52" / km
Átlagtempó: 8'06" / km ---> egyre csökken!!! :)))) remélem hamarosan 8'00" alá megy
Min. pulzus: 111 bpm
Max. pulzus: 170 bpm
Átlagpulzus: 158 bpm

Lehet, hogy a a gyorsaság az, ami nem tetszik az izületeimnek és inkább lassabb tempóban kellene többet futkároznom?!?! Vki tudja a választ?

Az elmúlt hét a hétfő kivételével sajnos a sportról szólt legkevésbé.

A hétfő esti futásom után egész héten kímélőre fogtam...a térdem kicsit rendetlenkedett...
Még a hétvégére tervezett bringát és 3 kilis futást is kihagytam. Viszont helyette hosszú alvások és kellemes kikapcsolódás volt a program.

Vasárnapra jutott is egy délig alvás és egy rövid cukrászdai (kis csemege az útra :) ) kitérő után egy kis fotós túrára mentünk a párommal a közeli erdőbe. 1,5 óra könnyű séta (5 km), gyönyörő napsütésben, kellemes 25 fokban.

Aztán átugrott sógornőm és a cukiban hármasban benyomtunk 1-1 fagyikelyhet. :)
Estére pedig spontán grillezést csaptunk néhány otthon talált finomságból, kiegészítve egy kis bolti grillkolbászkákkal...ezzel fel is avattuk az "új" kerti bútort, ami már pár hónapja csak erre várt.:) Nagyon fincsi volt a vacsi...:))))

Íme a természet szépségei az én szememmel: